Események

2014. 06. 22. 0:00 - 0:00
Úrnapja, az oltáriszentség ünnepe
Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
   Úrnapja ha tiszta: jó, ha igen esős: nem jó a kerteknek.
A Szentháromság ünnepét követő vasárnap az Oltáriszentség (gör. eucharisztia: hálaadás) ünnepe, több vallásban az istentisztelet középpontja: Krisztus teste és vére a megáldott és megszentelt kenyérben és borban. Az Utolsó vacsorán vacsora közben  Jézus kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte s odanyújtotta tanítványainak, ezekkel a szavakkal: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem!” Aztán fogta a kelyhet, hálát adott és ezekkel a szavakkal nyújtotta nekik:” Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, amelyet sokakért kiontanak a bűnök bocsánatára… Ezt tegyétek az én emlékezetemre”. (Lk.)
„A szentostya megszentelő erejéhez, gonosz és ártalmas dolgokat elűző hatalmához már a kora középkorban számos jámbor képzet és szokás fűződött…égiháború esetén a Szentséggel körüljárták a falut…, általános szokás volt, hogy az Oltáriszentséget körülhordozták a tavaszi vetések között, hogy  misztikus ereje egyrészt távol tartsa tőlük a természeti csapásokat, másrészt pedig, hogy bőséges termés járjon a nyomában. Ezekből az áldáskérő felvonulásokból alakult ki az úrnapi körmenet…”
Amerre a körmenet haladt, úrnapi sátrakat állítottak, amelyeket zöld gallyakkal, kerti és mezei virágokkal díszítettek. Az úrnapi virág és zöld ág szentelménynek számított.
„Az úrnapi sátor zöld ágait és virágait odaerősítő zsineget a bajai gyerekek szentelt madzagnak nevezik és fürdéskor a bokájuk fölött a lábuk szárára kötik, hogy a görcs meg ne fogja.” (Ethn. 1927.42.)
„Böhönyén (Somogy vm) a zöld gallyakat a kertek ágyásaiba szúrják le azért, hogy a vetést a kártevőktől megvédjék, azután pedig, hogy bőséges termésük legyen. Göcsejben az úrnapi nyírfaágakat hazaviszik és még  aznap kimennek velük a búzaföldre,  ott bokájukig a lábukhoz mérik, hogy azon fölül a csörmöly (üszög) ne érjen…egy nyírfaágat az úrnapi búcsúról azonnal a palántaföldre visznek, megsöprik velük a palántákat, s végül pedig a földbe szúrják, hogy a férgek meg ne egyék s a penész se fogja a palántákat.” (Gönczi 255.)
Szokások, hagyományok, köszöntők:
„Hazánkban az Úrnapját már a XIII. század végén megünneplik…az úrnapi körmenet keretében misztériumjátékokat is bemutattak, amelyek tárgyukat a Szentírás jeleneteiből merítették, rendezésében nagy szerep jutott a céheknek… Az Egyház büntetés terhe alatt kötelességévé teszi a céhszabályok útján is híveinek a körmeneten való részvételt. Ránk maradt egy 1649-ből való utasítás, amely dunántúli mezei pásztoroknak szól. Ez a pásztoroknak jóformán egyetlen vallásos kötelességévé az úrnapi processzión való megjelenést teszi.” (Bálint Sándor: Népünk ünnepei) Eredetileg Úrnapja a pünkösd utáni második hét csütörtökje volt, dologtiltó nap.

A Dél-Dunántúli Falusi Turizmus Klaszter kialakítása (DDOP-2.1.3/A-10-2010-0009 projekt) az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Kedvezményezett: Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség (7625 Pécs, Vince u. 9/2)

Az Egyesület működési költségeinek támogatói

a NEA-TF-15-M-0295, NEA-NO-16-M-0320 illetve a NEA-NO-16-SZ-0368 azonosító számú pályázatokban: