Lovasok, lovas katonák, lovagok, 
  fegyverkovácsok,  szíjjártók, cserkészek, vándorlegények védőszentje.
Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
György-nap előtt, ha nem esik,
   György-nap után sok is esik.
   Áprilisnak szárazsága, 
jó gazdának bosszúsága.
   Áprilisnak nedvessége,
Fáknak termőképessége.
   Ahány héttel Szent György előtt megszólal a kakukk,
 annyival lesz hosszabb a tél. 

   Ha április fénylik, tiszta, 
Fagyát május adja vissza.
   De ha esik, dörög az ég,
   Széna, búza lesz majd elég.
   S ha eső nincs György-nap előtt,
   Sár lepi el a legelőt.
Ha Szent Györgykor a holló el tud bújni a vetésben, gazdag aratás várható.
Szent György nap után annyi deres harmat lészen, (a) mennyi volt Szent Mihály napja előtt az elmúlt esztendőben.
Szent György legendája szerint erejével még a sárkányt is legyőzte, napját  ezért a nép képzeletvilága rontás elleni védekezésre, boszorkányok távoltartására, varázslásra, a jószág és föld oltalmáért, megáldásáért alkalmas napnak  tartotta.  A hajnali harmatszedés,  a  harmathúzás – a harmatot lepedővel szedték, kovászba keverték,  a belőle készült kenyérnek mágikus erőt tulajdonítottak. 
A pásztorok, béresek elszegődésének, szegődtetésének ideje Szent György-naptól Szent Mihályig tartott.  Régi tapasztalatok, megfigyelés alapján a legtöbb helyen a jószágot ekkor hajtották ki először a legelőre.
Az április második felétől heteken át nyíló gyöngyvirágot az európai keresztény kultúra Szent György virágának nevezi.
Szokások, hagyományok, köszöntők:
1997 óta a pécsi Kertkedvelők Klubjának tagjai Szent György napján (április 24.) a Mecsekaljai borvidék –ma: néhány jellegzetes szőlőfajtájának hajtásait, a rügyeket, a fürtkezdeményeket eredeti nagyságban fényképeken és rajzokon megörökítik, majd az ún. „szőlőkönyvben” elhelyezik.
A baranyai hagyomány mintájául a Kőszegen 1740 óta vezetett Szőlő Jövésnek Könyve, az európai borkultúra egyedülálló dokumentuma, valamint a Szent György-napi ünnepélyes szertartás – a „szőlő jövések” bemutatása a város vezetőjének – szolgált.
Mecseki József siklósi földrajz szakos tanár az 1960-as évektől a siklósi Akasztófa és Zuhánya dűlőkben, valamint a pécsi Makár-tetőn gyűjtötte a szőlőhajtásokat, majd fényképekkel, tusrajzokkal illusztrálta a „szőlő jövését”. Összeállítását agrometeorológiai megfigyelésekkel is kiegészítette. Az évről évre összegyűjtött megfigyelések és bejegyzések összehasonlítása a kutatásokra számos lehetőséget, a szőlészeknek és borászoknak időtálló, hasznos ismereteket nyújtanak.
Solti László pécsi szőlész-borász üzemmérnök és szaktanár 1949-ben Villányban – szőlész-borász technikumi diákként az iskola padlását kellett takarítaniuk, és nem volt szíve a szemétbe dobni a Teleky szőlőbirtok ott talált különleges borcímkéit, ólomcímkéket, kupakokat, dugókat és palackokat – alapozta meg gyűjteményét, amit az 1980-as évektől kezdődően szőlészet-borászat témájú kisgrafikákkal, rézkarcokkal, ex librisekkel egészített ki.  
A közel harminc országból származó, százezer darabot meghaladó dokumentáció legrégebbi darabja 1860-ból, a Villány alatti Virágos község egyik magántermelőjétől való borcímke.  A gyűjtő legszebbnek a múlt századból a villányi Gyimóthy Jákó borainak palacküzenetét tartja.
Egyedülálló gyűjteményének tematikus bemutatásával, borünnepekhez, alkalmakhoz kapcsolódó kiállításával számos hazai és külföldi kiállításon szerzett elismerést, okleveleket. 
Szent György naphoz kapcsolódóan a Pécsi Borozó szerkesztősége április 25-én második alkalommal rendezte meg Pécsett, a Zsolnay-negyedben a Portugieser du Monde-ot – a nemzetközi  portugieser fajtaversenyt.
A szőlőtermő vidékeken a borospincéket ezen a napon nyitják meg a vendégek előtt.
Mesék, mondák, imák, dalok, versek, irodalmi alkotások, tanulmányok részletei:
„A rég elporladt nők alakját, tevékenységét keresve a hagyományt, a kortársakat és a történéseket változatlanul rögzítő iratokat kell megszólaltatnunk”  – írja Kiss Z. Géza: A régi Vajszló (1244-1849) 1994-ben megjelent kötete Nők a patriarchális társadalomban című fejezetében.  „A menyecske Szent György naptól (április 24.) Szent Mihályig (szeptember 29.) a mezőn robotol, ősztől tavaszig a rokka, a szövőszék és a varrótű megszállottja…”