Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
Legendája szerint Szent Egyed közbenjárására Nagy Károly császár bűnbocsánatot nyert életében meg nem gyónt bűneire, ezért Szent Egyedet a gyónás védőszentjeként tisztelik. 
   Egyed apát úr mosolygó derűje
   négy hetet fényesít.
   Ha Egyed napján szép az idő, utána négy napig jó idő lészen;
   és ha az ég dörög ezen a napon, 
   a jövő esztendőre bőséget várhatni.
   Az Egyed-napi esőt negyven esős nap követi.
   Egyed szép ideje „itatós” bort ad.
A meteorológiai ősz kezdő napja. Egykor a számadó pásztorok e napon álltak szolgálatba. A szőlőhegyeken a termés védelmében záró nap.
 Mesék, mondák, imák, dalok, versek, irodalmi alkotások, tanulmányok részletei:
Somogyvárott Szent László király Szent Egyed tiszteletére apátságot alapított, amelyet francia bencés szerzetesekkel népesített be. A Szent Benedek-rendi apátság első említése az 1091-ben kelt alapító oklevélben olvasható: 
 „…Szent Egyed hitvalló érdemeire való tekintetből a megoszthatatlan Szentháromság, úgy Szent Péter és Pál apostolok, mint Szent Egyed hitvalló tiszteletére, saját maga és elődeinek, valamint az összes keresztyén híveknek a lelki üdvére alapította; azzal a meghagyással, hogy bárki legyen is a somogyi apát, az igaz és élete végéig megtartandó engedelmességet fogadjon a Flávián völgyében lévő Szent Egyed monostor (Saint Gilles) apátjának.” 
A Somogyvár civitas-t „… egy az ország legelőkelőbb városai közül” szavakkal említik. A Somogyvár-kupahegyi bencés kolostor az évek során a Dunántúl kulturális központjává vált.  1095 júliusában itt temették el I. László királyt, (földi maradványai mintegy négy évtizedig pihentek itt), csodatevő relikviái miatt zarándok- és búcsújáró helyként nagy tömegeket vonzott.  (ld. még: Szent László, június 27.)