A bányászok, kohászok, tüzérek, várak védőszentje.                                   Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
A keresztény hite miatt vértanúságot szenvedett Borbála a középkor egyik legkedveltebb szentje volt, neve gyakran választott keresztnév.
A néphagyományban a napjához fűződő szerelmi- és termékenységvarázslás tette nevezetessé. A „borbálaágat” a lányok szerelmi jóslásra, az asszonyok a jövő évi jó termés érdekében terményvarázslás céljából vágták és vízbe állítva várták a gyümölcságak mielőbbi kizöldülését.
Somogyvámoson az a hiedelem járta, aki a jövendőbelije nevére kíváncsi, kilencféle gyümölcságat vágjon, mindegyikre egy-egy férfinevet tűzzön, és úgy állítsa azokat a vizes edénybe. 
Asszonyi dologtiltó nap, a nők által végzett munkák tilalma jellemezte Borbála napját; söpörni sem szabadott, mert akkor az asszony kisöpri a ház szerencséjét- vélték egykor.
Baranya egyes településein a borfejtés e napra javasolt tevékenység volt.