Árpád-házi Szent Margit: Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák: IV. Béla király leánya 1252-ben költözött az apja által építtetett nyulak-szigeti
(ma: Margit-sziget), a domonkos-rend felügyelete alatt álló kolostorba. Szerzetesi fogadalmához élete végéig hű maradt. Alázatos, vezeklő, önsanyargató életét (önostorozás, vezeklőöv viselése, böjt) egyházának ajánlotta fel engesztelésül.
Életét Ráskai Lea (aki 1510-1522 között kódexeket másolt, ezek között maradt fenn a Margit-legenda is) írta le.
Latin nyelvű legendája 1937-ben került elő Bolognában. 
(A Domonkos-rend női ága 1221-ben a bolognai káptalan határozata alapján jött létre Magyarországon.
 Pécsett - az elsők között - 1238-ban épült kolostor, amelyet a rend egyik legfontosabb kolostorának tartanak.)

Piroska napja: 
Népi megfigyelések , hiedelmek, legendák: 
Piroska napján ha fagy,
  Negyven napig el nem hagy.
 Az ókeresztény vértanú napját és miséjét középkori misekönyveink még említik.
Szent László király leánya Piroska (valószínűleg 1084-ben született) édesapja halála után 1104-ben kötött házasságot a bizánci trónörökössel, Ioennés Komnénossal, akit 1118-ban császárrá koronáztak. 
A császári udvarban „különös szeretettel fogadta és segítette útjaikon”  a Bizáncon átutazó szentföldi zarándokok között a magyar földről érkezőket.
A Pantokrator (Mindenható Megváltó Krisztus) elnevezésű császári monostor építtetője. Az Aranyszarv-öböl szomszédságában felépített egykori épületegyüttes (kolostor-kórház aggok háza) építészetileg, szemléletmódjában és szervezettségében is messze megelőzte korát.
Az isztambuli Hagia Sophia bazilikában található mozaikképén – László Gyula régész-történész, képzőművész megállapítása szerint  - az Árpádok jellegzetes arc-alkat jellemzői felismerhetőek.
 Az ortodox egyház közvetlenül halála után szentjei sorába iktatta. Ünnepét augusztus 13-án tartják.
Piroska, az Árpád-házi királylány Iréne/Eiréne, halálakor Xéné (Idegen) néven vált a bizánci kereszténység tisztelt szentjévé.