Szent László (1046-1095) Árpád-házi király a magyar szentek legnépszerűbb alakja.
Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
A mondák, legendák alakját így őrizték meg: „…erős volt a keze, tetszetős a külseje, s miként az oroszlánnak, hatalmas lába-keze, óriási termete, a többi ember közül vállal kimagaslott: így árasztotta el az adományok teljessége, s ez már testileg is méltóvá nyilvánította a királyi koronára.” 
„I. Béla magyar király és Richeza lengyel hercegnő fia volt…. több forrás tanúsítja vallásos buzgalmát, az igazságszolgáltatásban kifejtett tevékenységét,… legenda írója szerint; …az igazság szigorúságát az irgalom szelídségével mérsékelvén úgy viselte magát alattvalói iránt, hogy azok inkább szerették, mintsem féltek tőle.”
(László király emlékezete – Szent László - Írta: Györffy György)
A magyar lovagkor példaképe volt; „...erős hadakozó fejedelem, aki Magyarországot ellenségei ellen oltalmazta, s annak határait kiterjesztette … Meghalván, a magyarok három eszt. gyászolták, szakállokat meghagyták,… az aranypénzekre egyik felől  az ő képét verették, …Sok csudákat tulajdonítanak néki mind életében s mind halálában.” 
(Szent Heortokrátes avagy a keresztyének között előforduló innepeknek  és a rendes Kalendáriumban feljegyeztetett rövid históriájok.. Bod Péter által 1757. esztendőben)
A néphit sírjához is számos csodát fűzött; 1192-ben szentté avatták. A középkori krónikákban és legendáriumokban fennmaradt történetek – életét kockáztatva kimentett egy magyar lányt a rabló kun kezéből -   történések, látomások – szarvas, szarván égő gyertyákkal, valamint  az alakjával kapcsolatos természetmagyarázó mondák – forrásfakasztás, szentlászlópénze, kun aranyak, lova patkójának nyoma, Szent László csillaga, László szekere csillagkép - a nép körében máig fennmaradtak.
Magyar királyok és külföldi uralkodók példaképe, számos templom védőszentje volt.
Szokások, hagyományok, köszöntők:
„Himnuszok, legendák, freskóciklusok, helynevek magasztalják az ő dicsőségét. Különös, hogy a középkorban nemcsak Szent István, hanem Szent László napjának vigíliáján is gyújtottak tüzet.” (Bálint Sándor: Népünk ünnepei) 
 ÉNEK SZENT LÁSZLÓ KIRÁLYRÓL
 XV. századi magyar nyelvű vers
  „Idvezlégy kegyelmes Szent László király!
  Magyarországnak édes oltalma,
  Szent királyok között drágalátus gyöngy
  Csillagok között fényességes csillag.”   
Mesék, mondák, imák, dalok, versek, irodalmi alkotások, tanulmányok részletei:
„Viszonylag gazdag megyénkben az Árpád-házi királyok személyéhez fűződő mondakör. Szent István, Szent László, II. (Vak) Béla emléke, neve még a baranyai helynevekben is fennmaradt mind a mai napig; Szentlászló, Szent László kolostor, templom, út, kút, dűlő, forrás, halastó, Szent Lászlói-kereszt, - patak, - új szőlők” stb. őrzik nevét és emlékét (ld. Pesti János: Baranya megye földrajzi nevei).
Szentlászló település Baranya megye északnyugati részén, Szigetvártól északra található. Római katolikus templomát Szent László király tiszteletére szentelték fel. A templom mellett áll a király bronz mellszobra (Márkus Péter alkotása, 1996), a Győrben őrzött Szent László herma hiteles másolata.  
Az egykor önálló Szentlászló település (ma: Püspökszentlászló néven Hosszúhetény része). Szent László kősátora a neve a Mecsek egyik sátor alakú sziklájának Hosszúhetény község északi határrészében. 
Szent László kocsijának a kerékszöge, Szent László Bakonyán, Szent László-emlék Kővágótöttösön, Szent László a Dráva mentén és Szebényben… történeti mondák … emléket állítanak történelmünk nagy alakjainak, és felidézik a korábbi korok baranyai eseményeit. A mondákat, történeteket ld. Dr. Pesti János: Az ördögszántotta hegy – Baranyai mondák, hiedelmek, történetek című, a baranyai mondakincs régi (19., 20. századi) és mai (beszélt nyelvi) szövegváltozatait megőrző könyvében.
 „…Pannóniában az Úr megtestesülésének 1091. esztendejében a dicsőn uralkodó László nevű királya idejében az egyház egy királyi apátsággal gyarapodott. Azt a helyet pedig, amelyet Isten szeplőtelen anyaszentegyháza részére kiválasztott, Simich-nek nevezik, amely egy az ország legelőkelőbb városai közül.” 
A Szent  Benedek-rendi apátság első említése az 1091. évi alapítólevélben található.
A somogyvári Szent Egyed (Benedek-rendi apát, a gyónás védőszentjeként a tizennégy segítő szent egyike) valamint Szent Péter és  Pál apostolok tiszteletére felszentelt bencés kolostor  avatásán a pápa is megjelent.
A Dr. Magyar Kálmán szerkesztette Szent László és Somogyvár című tanulmánykötet áttekintést nyújt a harmadik (Pusztaszer és Mohács után) legjelentősebbnek tartott történelmi emlékhely egyház- és kultúrtörténeti, régészeti és művészettörténeti vonatkozásairól.
Somogyvár a török időkig zarándokok tömegeit vonzotta. A  helyreállított műemlékek és az évenként megrendezett Szent László-napi rendezvények emlékeztetnek napjainkban a keresztény magyar állam megszilárdítójának tartott lovagkirályra. 
2014. június 27-28-29. SZENT LÁSZLÓ NAPOK  - SOMOGYVÁR
Lovag király legendája - rockopera