Szent Orbán pápa (230)  emlék ünnepe
Szent Orbán a szőlőtermelők, kádárok, kocsmárosok védőszentje, fagyosszent.
Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
   Orbán napja ha tiszta: jó édes bor, ha esős, savanyú lészen.
   Ha Orbán napján tiszta az ég, édes lesz a szőlő és a bor.
  Ha Szent Urbánt megszenteled,
  Bőven lészen búzaszemed.
  Ha esőt hoz a déli szél,
Szárazságtól akkor ne félj.
Cseresznyefád ha virágvesztett,
Dúsan lesz majd rozsból kereszted.
 A tapasztalat szerint esője nem jó a szőlőnek; ha esős Orbán, esős lesz a szüretidő is.
Zalai hiedelem szerint Orbán napja után már nem kell tartani a fagytól, „hiszen a füst is egyenesen emelkedik fölfelé, mert Orbán eltávozott a tűzhelyről. Igaz ugyan, nem jószántából, mert amelyik házban csak van öregasszony, az mindenütt seprőt ragad, hogy Orbánt elűzze. Először a tűzhelyről veri le, azután a konyhából kergeti ki és az utcaajtóig űzi folytonosan ütvén a seprővel a földet. Miután kiűzte, boldogan dicsekszik a házbeliek előtt: Na, gyerekek, Orbánt kiseprőztem, nem lesz többé hideg.” Bálint Sándor gyűjtése.    A méhek, Orbán bogarai, e napon kezdenek rajzani.
Szokások, hagyományok, köszöntők:
Szent Orbán római pápaként  rendelte el, hogy a szentmiseáldozat kelyhét és az ostyatányérkát aranyból vagy ezüstből készítsék. Korábban kehellyel a kezében, később szőlőfürttel ábrázolták. Baranyában, a peterdi református temetőben, az egyik fejfán kehely sírjel volt látható. A peterdi szőlőhegyen 1997 óta rendezik az Orbán-napi ünnepséget; megszenteltetik a bort, „amire a védőszent vigyázott, isznak az egészségére és szobrát borral meglocsolják”.
Szent Orbánhoz főként a fagyveszély elhárításáért fohászkodtak a hívek; ezért tiszteletére a szőlőhegyeken szobrokat emeltek, kápolnákat szenteltek, napján a szobrához körmenetekkel vonultak, helyenként képét és szobrát a szőlőkben körülhordozták. 
Szent Orbán kultuszhelyeinek száma az utóbbi évszázadokban folyamatosan növekedett.