Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
Szent Anna napján „szakad meg a kender töve”, 
a kendernyüvés, a legnehezebb nyári munka kezdőnapja volt.
   Anna  esője  hizlalja a kukoricát.  Anna esője jó a kukoricának. 
Szent Anna Szűz Mária anyja, a legnépszerűbb szentek egyike, középkori templomaink tekintélyes részének védőszentje, a középkori művészetek, legendák, népénekek, archaikus népi imádságok egyik legkedveltebb alakja. Az asszonyok, gazdasszonyok, különös tiszteletben tartották, védőszentjüknek a keddi napot szentelték, és Kedd asszonya néven emlegették.  
Védőszentjüknek tartották még a bányászok, szabók, asztalosok, szövőmunkások, seprűkötők, mindazok, akiknek a munkája a gazdasszonysággal összefüggött.
Legendájában előfordul a zöld ág szimbólum, személyéhez jámbor képzetek fűződtek, újévi, lakodalmi köszöntők említik nevét, védekező, bajelhárító archaikus és ráolvasó imádságokban hozzá fohászkodtak, gyermekáldásért hozzá könyörögtek.
  Ég szülte Földet

  Ég szülte Földet
  Föld szülte fát,
  Fa szülte ágát,
  Ága szülte bimbaját
  Bimbaja szülte virágját,
  Virágja szülte Szent Annát,
  Szent Anna szülte Máriát,
  Mária szülte Krisztus Urunkat a világ megváltóját.

  Bucsuszentlászló (Zala m.) 1971
Megjelent: Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lőtőt lépék
  Archaikus népi imádságok, 1976