Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
Karácsony éjszakáján ha esik földre hó, ez reménységet ád, hogy lészen minden jó.
Fekete karácsony, fehér húsvét.
 Ha Karácsony napján zöldek a rétek, hóval fedettetnek Húsvét napján a házfedelek,
 ama mondás szerint:
  Midőn Karácsony hava zöld,
  Húsvét napján havas a föld.
Szokások, hagyományok, köszöntők:Nagy várakozás előzte meg a „bőved estét”, a karácsonyt. „Mikor besötétedett, a családfő kiment a kamrába, ahol el volt készítve az összekötözött szalma, búza, kukorica, árpa, zab keverékébe állított gyertya és a szegényesen feldíszített karácsonyfa. Meggyújtotta a gyertyát, magához vette a szalmát és a karácsonyfát, belépett a szobába és így köszöntötte be a karácsonyt:
„Hála Isten, hogy megértük
Krisztus Urunk születése napját.
Adja Isten többeket is megérhessünk,
Nem ilyen búval-bánattal, hanem víg és örvendetes napokkal.”
A feleség válaszolt rá:
„Adja Isten, hogy úgy legyen!”

Kapronczai József  (Szigetvár) visszaemlékezése,A vízkeresztig tartó 12 napos időszak szokásait, hagyományait vidékenként más-más napon és módon gyakorolták. A két legjellemzőbb dramatikus szokás, a betlehemezés és a regölés,  amelyik végigvezet az ünnepkörön.  

Mesék, mondák, imák, dalok, versek, irodalmi alkotások, tanulmányok részletei:
E.T.A Hoffmann meséjének témája, a Diótörő és az Egérkirály története számos feldolgozásban és műfajban ma már a karácsonyi ünnepkör részévé vált. 
Horváth Viktor 2011-ben Pécsett megjelent  Diótörő című verses meséjében a „nyájas olvasót" arra buzdítja, „változz újra karácsonyt váró, izgatott gyermekké,..
és élvezd az egymást egymásnak megmentő gyermeki hősnő és elvarázsolt királyfi történetét.” Hősei elvezetik az olvasót „a Nagy Kristálycukor mezőn át” Diótörő csodálatos birodalmába, palotájába, a gyermekkor hangulatát, illatát és ízeit felidéző világba:
„Elhagyták Sütifalvát és Bonbonlakot…
egy mézeskalács lányka habcsókot dobott, 
s az út végén megpillantották Tortavárt.
 
„Egy bámulatos nagy kapuhoz értek,
dió és mandula volt a fala,
a kötőanyaga meg mazsola.”

„…a főtér közepén a palotám,
     a kupolája marcipán”
Dobostortából vannak a falak,
és nézd odabenn a tejkaramell házakat!” – mutatja be palotáját Diótörő. 
Horváth Viktor 2012-ben a Török tükör című regényével elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját, amit „kis Nobel-díjnak” neveznek.
 A családjában megőrzött régi diótorta receptje, - a vár egyik védő bástyája is lehetne – 
 Diótörő tortája néven a gasztronómiai részben olvasható.
Gasztronómia:
  Ünnepnapok jellegzetes ételei:
   Diótörő tortája (Pap-torta):

10 tojásfehérjéből jó kemény habot verünk a lassanként hozzáadagolt 20 dkg cukorral. Hozzáadunk még 25 dkg darált, héjazott mandulát vagy diót, 1 kanál lisztet, vaníliáscukrot. Jól kikent, lisztezett, vagy papírral bélelt tepsiben, lassú tűznél sütjük.
Töltelék: 5 tojássárgáját 3 evőkanál feketekávéval forró víz felett krémmé főzzük. Lehűtjük, majd 15 dkg vajat 15 dkg cukorral habosra keverünk és összedolgozzuk a krémmel. Végül 2 dl tejszínből vert habbal összekeverjük. Miután a tészta kihűlt, kettévágjuk, belsejét és a tetejét is a krémmel megkenjük. Színes zselécukorkával, drazséval, kávészemekkel díszítjük. Csokoládémázzal is leönthetjük.
Horváth Kálmánné, Pécs - Cirfandli, Szárma, Emmausz – Bor, gasztronómia, hagyományok Baranyában (Pécs, 2003) - 93. oldal