A Klaszter tagjai:
Erőgyűjtés közben, régiós klaszterszerveződés a falusi turizmusban:
a Dél-Dunántúli Falusi Turizmus Klaszter
A dél-dunántúli régió és Baranya megye egyik igen karakteres turisztikai terméke a táji és települési hagyományokat a családiassággal, helyi termékekkel és rendezvényekkel, valamint a vendégbarátsággal ötvöző falusi vendégfogadás. A régió és ebben Baranya megye a 2000-es évtized első felétől 2008-ig – folyamatosan bővülő számú vendégfogadó mellett - megduplázta vendégei és vendégéjszakái számát. 2008-ra a régió három megyéjének 1378 regisztrált vendégfogadója 8247 férőhelyén 104.948 vendégéjszakát regisztrált. Ezen belül a meghatározó súlyú Baranya adta a forgalom közel 50%-át. Ekkor Baranya falusi turizmusa a megyék országos rangsorában az igen előkelő hatodik helyet foglalta el.
Az utolsó, statisztikailag lezárt 2009-es év adataiból a turizmust erősen érintő válság falusi turizmusra is kiterjedő hatásai olvashatók ki. A régió vendégéjszaka száma közel 30%-al csökkent az előző évhez képest 2009-ben. A visszaesés Baranyában is elérte a 20%-ot. Régiós szinten különösen a külföldiek érdeklődése mérséklődött jelentősen, a korábbi érték 50%-ra esett vissza a vendégéjszakáik száma.
Mindezeket a negatív tendenciákat látva éppen a legjobbkor jött létre a régió falusi turizmus fejlesztésében érdekelt szervezeteit és vállalkozásait összegyűjtő Dél-Dunántúli Falusi Turizmus Klaszter. Az EU-s támogatást elnyert projekt (DDOP 2.1.3/A-10-2010-0009) 2011. januárjában indult és fő célja a régió falusi turizmus termékeinek a fejlesztése, márkásítása. Ennek egyik példája a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség által kidolgozott és a Norvég Civil Támogatási Alap segítségével létrehozott dél-dunántúli „ökoporta” rendszer. A három megye egyelőre 32 falusi környezetbarát vendégfogadóját készítette fel a program a védett területeket felkereső ökoturisták fogadására. Ebben szakmai partnerként a Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatósága is közreműködött.
A klaszterek alapvetően a gazdaság szereplőinek térségi, általában regionális kooperációját jelentik. Fő jellemzőjük, hogy földrajzi közelségen alapuló stratégiai együttműködések, amelyeknél létrehozás egyik motivációja, a közös érdek a külső versennyel szembeni egységes fellépés. Mindezek mellett a klaszterek tagjainak belső kapcsolatrendszerét egyaránt jellemzi a helyi érdekek összehangolása, és az együttműködésben rejlő szinergiák feltárása. A tematikus és hálózatos együttműködések a turizmusban is megjelennek. Az együttműködés annyibban speciális a turizmusban, hogy itt az innováció döntően az egy terméktípusba tartozó termékek fejlesztésében testesül meg. Kiemelt funkció a közös márkaépítés és marketing. De ugyanúgy mint az ipari jellegű klasztereknél, fő cél és elvárt eredmény, az adott térség, régió vállalkozásainak, szolgáltatóinak a versenyképességén javítani.
A régiós falusi turizmus klaszter fő fejlesztési iránya a termékfejlesztés, a falusi turizmus termékspecializációk kialakítása. A már működő „ökoporta” rendszer mellé képzéssel, tanácsadással és minősítéssel „gyermekbarát” portákat és „egészségportákat” kíván szervezni a régió három megyéjének vendégfogadói közül. A hagyományőrző, helyi és minőségi termékek – legyenek azok élelmiszerek, vagy kézműves termékek – megismertetésében, helyi termékmárkák kialakításában és piacra vitelében is szerepet vállal a klaszter, hiszen a helyi termék egyben turisztikai attrakció is. A régió, Baranya megye és a falusi turizmus vonzásának erősítésére minden lehetőséget meg kell ragadni és ebben a hiteles, piacképes termékek és kínálatok adhatnak jelentős esélyeket. A régiós falusi turizmus klaszter tevékenységét ezek mozgósítására koncentrálja 2011-ben.
A klaszter tagsága öt tevékenység csoport köré szerveződő, döntően cégekből, vállalkozásokból áll. Hozzájuk csatlakozik a falusi vendégfogadókat tömörítő három megyei falusi turizmus szakmai civil szervezet az általuk képviselt szolgáltatókkal és helyi, térségi egyesületekkel együtt. A tagság öt fő tevékenységi csoportja:
1. Vendégfogadók és szervezők, szakemberek felkészítése, differenciált képzések különböző célcsoportok számára,
a. vendégfogadók tanfolyamai,
b. menedzserek, szervezők felkészítése.
Ebben a tevékenység csoportban felsőoktatási intézmény és OKJ-s képzést nyújtó oktatási vállalkozás egyaránt megjelenik.
2. Helyi termékelőállítás (kézműves és élelmiszer, agrártermék) és forgalmazás.
A terméklánc valamennyi fázisából érkeznek vállalkozások a biotermeléstől a kézműves termékeket értékesítő, vagy bemutató műhelyeket működtető szolgáltatókig.
3. A falusi turizmus segítő marketing és kommunikációs tevékenységek.
A szakterület jelentős szereplői látnak érdekeltséget a klaszterbe való bekapcsolódásban. A fő fejlesztési irány az internetes kommunikáció és értékesítés fejlesztése, a régió vendégfogadóinak bevonása a világhálón való megjelenésbe.
4. A falusi turizmus piacra juttatásában érdekelt szervezetek, vállalkozások,
a. specializált utazásszervezők
Vállalkozások, amelyek érdekeltek olyan programok nyújtásában, amelyek megcélzott vendégköre a falusi turizmus keretében üdülők közül szerveződik. Ilyen speciális programok lehetnek az aktív turizmus különböző változatai a kerékpáros túráktól a természetjáráson át a borturizmusig.
b. falusi turizmus szervezetek:
i. Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség
ii. Tolna Megyei Falusi Turizmus Egyesület
iii. Somogy Megyei Falu- Turizmus Szövetség
Alapvető szerepet játszanak a klaszterben a megyék vendégfogadóit összegyűjtő szakmai-civil szervezetek. Ők segítenek a falusi vendégfogadók és a falusi turizmus fejlesztésében érdekelt klasztertag vállalkozások közötti együttműködés megszervezésében, a kapcsolatépítésben.
5. A falusi turizmushoz kapcsolódó programok, rendezvények szervezői,
a. Rendezvényszervezők.
A vidéki rendezvények, kulturális és gasztronómiai tematikájú fesztiválok egyrészt a helyi termékek bemutatásának az alkalmas helyszínei; másrészt pedig a turizmusban oly vonzó programot, eseményt jelentik. A fesztiválok képesek felhívni a figyelmet egy település, vagy tájegység értékeire, a gerjesztette forgalom a helyi vendégfogadás erőteljes segítője és a település hírnevének megalapozója.
A klaszter alapító tagsága a felsorolt tevékenységi csoportokhoz kapcsolódva 12 vállalkozást és szervezetet tömörít, amelyek tevékenységi köreikkel lefedik a régiót. A klaszter természetesen csak eszköz a régió falusi turizmusának a fejlesztésében. A közreműködők és érdekeltek közös célja, hogy minél szélesebb kínálattal, vonzó programokkal és különleges termékekkel csalogassanak egyre több érdeklődő vendéget a Dél-Dunántúl vidéki térségeibe, a hagyományőrző falvakba.
A projekt célkitűzéseit öt részprojekt megvalósításával kívánja elérni:
1.Az épített örökséget bemutató, értékre emelő programok, valamint a hasznosítást támogató szakértői tanácsadói szolgáltatások.
1.1.A részprojekt keretében a vidéki épített örökség hagyományos, ám ma is hasznosítható technológiáit és anyagait bemutató programot működtetünk. Ez együtt jár egy régiós példatár összeállításával, a meglévő, példaként kiválasztott épületek bemutatásával, a tradicionális építészet napjainkban is alkalmazható, az egészséges élettér kialakítását segítő megoldásainak ismertté tételével.
1.2.Tanácsadó szolgáltatást hozunk létre a régi épületek, használaton kívüli melléképületek hasznosítására, ezek új - főként turisztikai funkciókkal - való ellátására. Ennek keretében felmérést készítünk a régió hagyományos gazdasági melléképületeiről (pajták, ólak, istállók, pincék, présházak) és pályázati tanácsadást adunk a funkcióváltó, döntően turisztikai célú hasznosítást tervező vállalkozóknak.
2.A vidéki tárgyi és szellemi örökség bemutatására alkalmas tematikus utak, tematikus kínálatok fejlesztése, a meglévők megjelenítése, piacra vitele és értékesítésük segítése.
2.1.A régióban már meglévő tematikus utak digitalizálása és virtuális megjelenítésének megvalósítása, mint: Üvegesek útja; Mecseki zöldút, Zselici túrák. A kiépített örökségi tematikus utak így mobil eszközökkel az interneten is elérhetők, az utakra érkezők információgyűjtése és programtervezése támogatott.
2.2.Tematikus utak tervezése és virtuális megjelenítése, e-marketinggel való támogatása. A régióban sorra kerülne „Faluséta” jellegű, települési értékeket (tárgyi és szellemi hagyományokat) bemutató tematikus út megtervezésére és digitalizálására. Szintén tervezés és digitalizálás készül el a „Mecseki mézkörúton”, ahol a helyi termék bemutatás és népszerűsítés, tehát termék promóció a fő fejlesztési irány. Örökségi tematikus útként kerül kidolgozásra az „Ormánsági körtúra”, helyi értékeket és kézművességet bemutató útvonala. A tevékenységi itt is a virtuális megjelenítést szolgálja.
2.3.Az egész régiót átfogó projektelem a gasztrofesztivál ajánló print formában és internetes megjelenéssel.
3.A vidéki szellemi kulturális örökség jelentős részét alkotó gasztronómiai örökség értékfeltáró és bemutató programjai, turisztikai szolgáltatásai.
3.1.A részprojekt „Nagymamáink konyhája” címmel indul. A régió hat gasztronómiai hagyományait őrző tájegységében és annak turisztikailag is frekventált egy-egy településén valósul meg. A fejlesztés lépései: a helyi közösségből egy hagyományápoló, értékfeltáró csoport kialakítása; gasztronómiai praktikum, gyakorlat létrehozása; a múlt konyhájának az autentikus bemutatása; mindezek turisztikai programmá szervezése. A tervek szerint a Keleti-Mecsek térségéből Mecseknádasd, a Nyugati-Mecsekben Cserkút, a dunamenti sváb hagyományokat Nagynyárád, a Sárközt Báta, a Zselicet Bánya, Belső-Somogyot pedig Nagyszakácsi fejlesztő csapatai szerveznék össze.
4.A vidéki életmód jellemzőinek, hagyományainak életszerű bemutatását segítő programok létrehozása, „falusi életmód iskolák” és iskolai programok létrehozása és menedzselése. A részprojekt az „erdei iskolák” mintájára a falusi hagyományok, a vidéki életmód bemutatását végezné el alapvetően városi általános, kisebb részben középiskolások számára. Mellettük még az érdeklődő második és harmadik korcsoport elérhető részeit is bevonnánk vendégként.
4.1.A projekt elemei között a paraszti életmód és gazdálkodás, a gasztronómiai hagyományok kapnak szerepet. Ez kirándulási helyszínként funkcionáló települések erre alkalmas fogadóhelyein valósul meg.
4.2.A vidéki életmód és agrártermelés hagyományait kézzelfoghatóvá tévő programokat hozzáférhetővé tennénk a régió városi oktatási intézményei számára is. Iskolai tematikus napok programjainak megtervezésével és lebonyolításával. Itt étel bemutatók, kézművesség, falusi életmód és ünnepek hagyományai kerülnek bemutatásra és kipróbálásra. A projekt elemnek jelentős szemlélet formáló és közvetve a vidéki turizmus kínálatoknak piacteremtő szerepet szánunk.
4.3.A projekt elem virtuális megjelentését és helyszíni, bármikor felidézhető demonstrációját szolgálják azok a poszterek, plakátok, amelyek az egyes hagyományos tevékenységek bemutatását szolgálják. A „Hogyan készült?” mottóval megtervezett és előállított plakátok a helyi termékek előállítási fázisait prezentálják szöveges és grafikus bemutatás kombinációjával. A hústól a kolbászig, a gyümölcstől a pálinkáig, vagy lekvárig tartó technológiai bemutató posztereknek jelentős marketing hatást is tulajdonítunk.
4.4.A projekt külső prezentálásában fontos szerepe lesz azoknak a rövid, de professzionális video demonstrációknak, amelyek a termékelőállítás fázisainak a bemutatását végzik. Ezek a 3-5 percek rövidfilmek a „falusi életmód iskola ” valamennyi helyszínén használandók, de hatékony netes marketing eszközként is alkalmazhatók.
5.A helyi termékek, táji termékek népszerűsítését szolgáló rendezvények és média kampányok menedzselése.
5.1.Ennek keretében szervezzük meg széles média nyilvánosság és internetes megjelenítés megszervezésével a helyi termékek népszerűsítését szolgáló kampányokat.
5.2.Érzékszervi minősítés havonta a régió helyi termelőinek szezonális termékei számára. Minden hónapban egy-egy kiválasztott helyi termékcsoport számára egy gasztronómiai szakemberekből és gasztro-bloggerekből álló bizottság széles körben meghirdetett minősítést tart. A termékcsoportok kötődnek a szezonalitáshoz. Az eredmények és maga a minősítés menete is széles nyilvánosságot kap. A minősítés eredményei megjelennek a médiában, a klaszter által működtetett gasztro oldalakon széles körű bemutatást kapnak. A magas pontszámot kapott termékek a régió ajánlott, minősített helyi termékeivé válnak. A klaszter honlapjaihoz kapcsolódó közösségi oldalakon és gasztroblogban minden termék bemutatást kap. A havi rendszerességű értékelés egyben termékminősítés is, amihez kapcsolódhatnak a régió helyi termék márkásításai. A minősítendő termékek a házi jellegű tejtermékektől a gyümölcs és zöldség feldolgozott termékeiig terjednek. Mindegyik feldolgozott termék, közvetlen fogyasztásra is kerülhet (pl. gyümölcslekvár, szörp, méz, sajt stb.), de gasztronómiai alapanyagként is megjelenhet.
5.3.Az érzékszervi minősítések termékcsoportonkénti értékelési rendszere, osztályozása a projekt keretében kidolgozásra kerül.
A projekt várható befejezése: 2015.02.19.
A pályázaton belül valósult meg az Örökségkalendárium létrehozása illetve a weboldal fejlesztése új tartalmakkal (tematikus utak adatbázis). A pályázat során elkészült a mobil layout, így weboldal mobiltelefonon keresztül is elérhető. A szálláskereső, a tematikus utak adatbázis illetve az Örökségkalendárium okostelefonokon is használható lesz egy ingyen letölthető androidos alkalmazással.
A Dél-Dunántúli Falusi Turizmus Klaszter kialakítása (DDOP-2.1.3/A-10-2010-0009 projekt) az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Kedvezményezett: Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség (7625 Pécs, Vince u. 9/2)
Az Egyesület működési költségeinek támogatói
a NEA-TF-15-M-0295, NEA-NO-16-M-0320 illetve a NEA-NO-16-SZ-0368 azonosító számú pályázatokban: