Püspökszentlászló

A település a nevét, a legenda szerint Szent László királyról kapta, aki egy alkalommal ezen a vidéken vadászott. A bölény-vadászat közben hirtelen vihar tört ki, a király egy remetebarlangban húzódott meg, megmeneküléséért hálából egy kis kápolnát építetett. Ez az építmény lett a település alapja. Ebben az időben, /a XI. században /, már állott Pécsváradon a Szent István által építetett bencés monostor. Nincs dokumentum arra vonatkozólag, hogy Püspökszentlászlón is állt volna bencés kolostor.Mindenesetre bizonyos, hogy ebben az időben a Zengő északi oldalán éltek remeték.

A település megnevezése egy 1235-ös királyi adománylevélben szerepelt először, mint " Szent László egyháza ".

II. Endre királyunk adományozta 1235-ben ezt a királyi birtokot Bertalan pécsi püspöknek.

1721-es dokumentum alapján romtemplomként említi az első kis kápolnát. Ebben az időben telepedett le Fr.Joannes Reinhard Uhl, aki rendtársaival 1725 körül az első kápolna romjaiból újabb kis templomot emelt a faluban. Ez volt a második Istenháza a területen. Nagyon sok remete telepedett le a romtemplom körül. Ennek a második templomnak az emlékét őrzi a jelenlegi templom déli falán elhelyezett tábla, /homokkőből/

latin nyelven az alábbi felírat olvasható: " Divido Ladislaus Hungariae Regi, MDCCXXV "

" Szent László, Magyarország királya, 1725.

1760-As években a német telepítések eredményeként már 120 főnyi lakossága volt Püspökszentlászlónak. A lakók kérésére és segítségével 1797-ben felépítették a harmadik / jelenleg is álló/ templomot, későbarokk stílusban. Építtetője: Gr. Eszterházy Pál László püspök aki korábban pálos szerzetes volt, evvel egy időben egy püspöki nyaralónak álcázott kolostort is építetett. A nyaralókastély késő barokk, copfstílusban épült. Az álcázás oka az volt, hogy II. József a "kalapos király" 1786-ban feloszlatta a magyar szerzetesrendeket, így sok szerzetes lakhely nélkül maradt, ez történt a Pécs melletti Jakabhegyen élő pálosokkal is.

/a nyaraló egy álcázott kolostor lehetett azt belső építészeti elosztása is jól bizonyítja - az épületben sok a kis cellaszerű szoba./

Valójában nem költöztek ide a szerzetesek, és Eszterházy püspök halála után 100 évig még nyaralónak sem használták a kolostort, hiszen Nádasdon a budai országút mentén Klimó György által épített és télen is lakható püspöki nyaralóház állott. A múlt század utolsó évtizedeiben Hettyey Sámuel püspök hozatta rendbe a nyaralókastélyt. A Hettyey korszak volt a szentlászlói nyaralókastély virágkora. Ekkor épült a kastély főbejárata fölé kiugró erkély is. A kastély klasszicista homlokzatát három püspök címere ékesíti, akik a legtöbbet tették az épületért és környezetéért.

Mindhárom címert a világhírű Zsolnay - gyár készítette pirogránitból. A címereket 1910 ben már gr. Zichy Gyula püspök helyeztette el a nyaraló homlokzatára.

A nyaraló körül 1898-ban Hettye Sámuel püspök 6 kh. területet parkosíttatott. A parkban különleges fákat, díszbokrokat ültetett, amelyet alácsöveztetett, hogy a fákat öntözni lehessen.

A kastély Egyházi Szociális Otthon is volt. -- 1918-ban a szerb megszállás alatt 52 fős különítmény használta az épületet, és igen sok kárt tettek abban. 1921-ben állították helyre, cserepezték a tetőzetét.

A II. világháborút követően, 1946-tól a dombóvári Orsolyita apácák kapták meg, akik bentlakásos polgári iskolaként működtették 1948-ig. Ezt követően pár évig turistaházként is működött.

1954-Ben Virág Ferenc püspök az egyházi szeretet szolgálatnak adta át hasznosításra. Így lett az 1950-ben feloszlatott női szerzetesrendek idős és beteg tagjainak Szociális Otthona.

1955. július 14.-től november 1.-ig itt tartották "házi őrizetben" az elítélt Mindszenty József bíboros hercegprímást, esztergomi érseket és az ugyancsak letartóztatott és börtönre ítélt Grosz József kalocsai érseket is. Ennek emlékét őrzi a kastély déli oldalán 1991-ben elhelyezett márvány emléktábla.

Ugyancsak Hettyey püspök idején állítottak emlékszobrot a település névadójának, Szent Lászlónak, a szobrot 1903-ban pécsi műbádogos Csukás Zoltán készítette.