Magyaregregy

A község a Mecsek hegység keleti részén fekszik, a megyeszékhelytől 30 km-re. Vasútvonala nincs. Megközelítése csak közúton, Komló vagy a Tolna megyei Bonyhád felől lehetséges. A kanyargós út az ország egyik legszebb vidékén vezeti az utazót.

A falu neve az éger fanév "gy" képzős alakjából származik. Jelentése: égerfákkal benőtt hely. A jó levegőjű község a Mecsek hegység keleti részén, csodálatos környezettel várja a látogatókat. A Magyaregregy és Zobákpuszta közötti rész nagyrészt természetvédelmi terület, amelynek jellegzetes növénye a bazsarózsa és a lapulevél. A falu méltán pályázhatna a Baranya megye leggyönyörűbb környezetében fekvő helysége címre.

A környék már a rómaiak idejében is lakott volt. A régészek a Várdombon III. századból származó leleteket tártak fel. A középkorban itt működött a Szent Margit kolostor. 1554-ben már Egregy néven említik. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helynek számított. Viszonylag későn, csak a 18. század végén, a 19. század elején költöztek ide németek. A század közepére már a lakosság majd harmadát tették ki a németek. 1930-ban viszont 1230 magyar, 28 német, 2 szláv és egyéb anyanyelvű lakosa volt.
Főutcája az úgynevezett Magyaregregyi völgységben húzódik, beépítettségére a szétszórt elrendezés jellemző, sok kis utcával. Legnagyobb lélekszáma 1970-ben meghaladta az 1400 főt. Az itt lakók jó része akkor a komlói bányákban és a hozzá tartozó üzemekben talált munkalehetőséget, és sokan be is költöztek a közeli Komlóra.

A hetvenes években megvásárolták a vendéglős és mészáros mesterséget űző Arnold családtól az addigi kocsmaépületet és 1984-ben felújították. Azóta a község színvonalas művelődési házaként funkcionál. Ebben az épületben a falu könyvtára is. 1985-ben Csernavölgyi Endréné tanítónő vezetésével létrehozott, a Rákóczi út 57. szám alatti falumúzeumban, állandó kiállítás keretében a Magyaregregyre jellemző mezőgazdasági, háztartási eszközök, szobaberendezés és iskolatörténeti emlékek láthatók, itt található a Mészárszék múzeum is.

A látnivalók közül elsőként Máré várát kell említeni. A vár a XIII. században épült gótikus stílusban, majd a XVI. században reneszánsz stílusban újjáépítették, az 1960-as években pedig felújították Egy valamikori őrtorony helyén épült. Károly Róbert adományozta egy dicső vitéznek jutalmul. A török hódoltság idején a várat elfoglalták az oszmán csapatok: az ütközet során a vár leégett. Mivel hadászatilag romjaiban is jelentős volt, a törökök később őrséget állomásoztattak benne.

A magyaregregyiek aktívan bekapcsolódnak a falusi turizmusba. 11 portán rendszeresen fogadnak hazai és külföldi vendégeket, gazdasági társaság is alakult ezzel a céllal.

Forrás: www.magyaregregy.hu