Az első magyar király, államalapító királyunk .                                                                  Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
Szent István szép ideje bőséges gyümölcstermés jele. 
   Ha szép idő van Szent Istvánkor, lesz gyümölcs bőséggel.
Hartvik püspök az István legenda magyarázatában az alábbiakat írja első királyunk születésével kapcsolatosan; … „az István nevet kapta, …mert ami  >István<  a görög nyelvben,  >korona<  a latin beszédben.” Jankovics Marcell  a korona hagyományok tiszteletét a legendára hivatkozva abban látja; „amit a legenda is szánkba rág, nevezetesen:  „Szent István és a korona nevükben egyek.” Magiosz Sztephanosz  „hungarus” magyarra, vagyis latinra fordítva szent koronát jelent, s mint ilyen lett a személy, később az ő nevét viselő tárgy a keresztény magyar államiság megtestesítője. Más szóval: a korona Sztefanoszt, első királyunkat, annak személyén keresztül pedig a mindenkori királyt jelképezte. A korona megszemélyesítésére a régi katolikus naptárban is találunk példát, amely szerint a koszorú a győztesnek kijáró diadém, a korona pedig a királynak.” Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

Legendájának azt a jelenetét ábrázolják legtöbbször, amint élete végén az országot Mária oltalmába ajánlotta, koronáját a Magyarok Nagyasszonyának felajánlotta. 
István király nevéhez fűződik a magyarság keresztény hitre térítése,  az ország egyházi szervezetének kialakítása valamint  az a rendelete, amely szerint; minden tíz falu építsen templomot!
1083-ban VII. Gergely pápa szentté avatta. „Szent István a Magyarok Nagyasszonya után az ország első patrónusa. Rá hivatkozással a Regnum Marianum „Mária királysága” elnevezés Lászlótól és Kálmántól származik.” ( Jankovics Marcell)
„Ősrégi hit, hogy a királyok az isteni kegyelem kiválasztottjai. Személyükben kezdetben a papi, orvosi, királyi funkció teljesen egy. A király a benne rejtőzködő isteni szikránál fogva…messze űzheti a gonosz démonokat, meggyógyíthatja a betegeket. Az evangélium szerint Krisztus kézrátéttel, érintéssel gyógyította a testi-lelki betegeket. Krisztus példáját követik a keresztény királyok, így Szent István is, aki szembetegséget és egyéb bajokat érintéssel gyógyított.” ld. még: A  Szent Jobbról.
(Bálint Sándor)
Szokások, hagyományok, köszöntők:  
A Magyarok Kenyere Ünnepet 2014. augusztus 20-án negyedik alkalommal szervezte meg Pécs városa. A „Sok millió búzaszem – egy nemzet”  program keretében az ország összes megyéjéből, megyei jogú városaiból, kisebb településeiről, valamint a Kárpát-medence magyar lakta településeiről (Sepsiszentgyörgytől Lendváig, Pozsonytól Zentáig) összegyűjtötték a felajánlott búzát, Pécsre szállították, majd ünnepélyes összeöntés és őrlés után az „összmagyar lisztből” a kárpátaljai kis magyar település, Verbőc vendégkovászával és a Parajdról kapott sóval készült el az augusztus 20-ai pécsi és a Szent Jobb Körmenet nagykenyere.

 Mesék, mondák, imák, dalok, versek, irodalmi alkotások, tanulmányok részletei:
  Szent István emléke baranyai helynevekben is fennmaradt. 
„Szágy község déli határrészében, a Szent István-völgyben van a Szent István kút. A helyi hagyomány szerint itt járt Szent István király. A kúthoz minden évben (augusztus 20-án) processziót vezetnek, és feldíszítik virágokkal a forrást).” Dr. Pesti János