A középkor egyik legnépszerűbb szentje,
  az ország patrónusának ünnepnapja
Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
Fehér lovon jön Márton, (ha esik a hó), enyhe telet jelent, ha pedig barna lovon jön, (nem havazik), kemény tél várható; a népi megfigyelés a szent korábbi, katonai életére céloz. 
„Szokták jövendölni a Szent Márton napjáról a parasztok, hogyha tisztába mégyen le a nap, kemény tél, ha homályba, lágy tél lészen…” (Bod Péter)
Márton napján, ha a lúd jégen jár, karácsonykor vízben poroszkál.

A tisztelettől övezett szent számos csodatétele és cselekedete között a legismertebbé az vált, amikor egy fázó koldussal megfelezte köpenyét. A következő éjszaka álmában megjelent Krisztus a köpenyének másik  felébe öltözve: ő volt, akit koldusnak vélt. 
A legtöbbször lóháton ábrázolt szent köpenyének megfelezése az irgalmasság, a nemes lovagiasság szimbólumává vált.
Legendája szerint Márton püspökké választása elől a ludak óljába bújt el, azonban a ludak gágogásukkal elárulták, így kénytelen volt elvállalni a püspökséget.
Szokások, hagyományok, köszöntők:
„Szent Márton napján…valamint régi szokás volt, most is, akiktül mi lehet, megadattassék.”(1649. évi pásztor céhszabályzat részlete). „A régi századokban Szent Márton napja fizetési, jobbágytartozási, tisztújítási határnap volt.” (Bálint Sándor).  
„Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik” – hagyomány jegyében országszerte lakomákat rendeztek - és rendeznek napjainkban is. Régen a liba csontjából az időjárásra is jósoltak; a fehér csont hosszú és havas, a barna rövid és sáros tél eljövetelét jelentette. Baranyában azt tartották, a Márton-napi időjárás a márciusit mutatja meg.
A Szent Márton lúdja kifejezés egykori földesúri járandóságra utal. Szent Márton vesszejét a pásztorok adták ajándékba a gazdáknak köszöntők kíséretében valamint abban a hitben, hogy ahány ága van a vesszőnek, annyit malacozik majd a disznó.  
A bornak Szent Márton a bírája mondás arra utal, hogy Márton napjáig kiforr, és ezen a napon már iható az újbor.
Napjához fűződő étel:                                                                                                                                                                                                                                                                „Márton lúdja” – Libacomb babos tarhonyával
„”A babot előző nap vagy a főzés előtt legalább 5-6 órával beáztatjuk. Apróra vágott vöröshagymát és zöldpaprikát libazsíron üvegesre pirítunk. Kevés pirospaprikával megszórjuk, fedővel letakarva pároljuk. Beletesszük a libacombokat és az előzőleg beáztatott babot. Megsózzuk, fokhagymával, őrölt köménnyel és borsikafűvel megfűszerezzük. Kevés vízzel felengedjük, amit a párolás során mindig pótolunk. Ha a hús megpuhult, tepsiben pirosra sütjük. A tarhonyát megpirítjukés a már majdnem puha babhoz adjuk. A tészta másfélszeres mennyiségének megfelelő vízzel felöntjük és puhára pároljuk. A sült combokhoz köretként tálaljuk és „Szent Márton borával” (újborral) kínáljuk.”