Orvosok és fürdők védőszentje,
régebben a festők, festőcéhek,  asztalosok, képfaragók és üvegesek is patrónusként tisztelték.
Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
Evangéliumában szeretettel ábrázolja Máriát és a gyermek Jézust. A VI. században ennek alapján alakult ki az a legenda, hogy ő festette meg  Máriát,  az Istenanyát.
Szokások, hagyományok, köszöntők:
"A Pécsváradi Leányvásár
Az erdős Zengő-hegy körül a török háborúkat átvészelt kis, magyar református falvak népének ifjúsága évenként találkozott egymással; Lukács napján (október 18.) vagy az azt követő szombaton Várkonyban és a rákövetkező országos vásáron Pécsváradon.
Ekkorra mát megérett a gesztenye és újbor is volt a pincékben. Távoli rokonok a Sárközből, Mohácsról, Belvárdról és a szomszédos falvakból, Nagypallról, Hidasról, Váraljáról, Mázáról jöttek a lányok-legények seregestül. Nem volt sem Várkonyban, sem a váradi Felsővárosban udvar messziről jött vendégkocsi nélkül.
A leányok legszebb ruháikban sétáltak fel s alá az utcákon, nótáztak, karikában „léptek”,  „futottak” és „ugrottak”, szállt a rőzsetűz füstje és a serpenyőkben piruló gesztenye illata. Ifjúsági találkozó volt ez, az ismerkedő, barátságkötő, szerelemébresztő alkalom. A maga fajtájából való párt itt találhatott magának minden fiatal…
Este nagy bál volt a várkonyi nagykocsmában, másnap pedig a váradi vásár sátraiban megvásárolhatták már a bábsütőktől a sokat ígérő mézeskalács szíveket, rajta az el nem mondott, csak üzent vallomással. Ezt a kedves-izgalmas ünnepet nevezték el leányvásárnak.
A Fülep Lajos Városi Művelődési Központ páros években, október 18-hoz közel eső hétvégén a Pécsváradi leányvásárt, páratlan években a Gesztenyeszüret a Zengő alján kistérségi rendezvényt szervezi”