A 13. század kimagasló szentjének, a szegények, 
betegek, árvák és özvegyek védőszentjének napja 
 Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
Szent Erzsébet napja, a tél erejét szabja.  Amilyen az idő november 19-én, olyan lesz a december. 
Erzsébet fehérbe öltözteti a földet. Az Erzsébet megrázza a pendelyét mondás az 
Erzsébet napi havazásra vonatkozik.
 Erzsébet és Katalin napján micsodás az idő, Karácsony havában olyas.
 Legendája szerint a szegényeknek vitt alamizsna a kötényében rózsává változott. A rózsacsoda, rózsalegenda számos népi változatban megtalálható a nevéhez fűződő csodatételekkel egyetemben.

Szokások, hagyományok, köszöntők:
Szent Erzsébet neve gyakran szerepel gyermekjátékokban, pünkösdi köszöntőkben. Jankovics Marcell szerint „Erzsébet májusi ünneplése, a rózsacsodák – a fején lévő rózsakoszorút kislány korában a patakba dobta, és a víz felszínét rózsaszőnyeg lepte el – természetesen találkoznak egymással a nép pünkösdi szokásaiban. ..az ő májusi tisztelete régente összemosódott a pünkösdi királynőválasztással.”
Erzsébet asszony 
Erzsébet asszony kéreti lányát, szebbiket, jobbikat,
 karcsú magasabbikat,
- Nincsen nékem olyan lányom, ki eladó volna.
Selyem fű, selyem cérna, tegnap vettem Párizsba,
piros almát árultam, 
ettem is belőle,
most is van a zsebembe, 
bécsi piros kendőbe.
Prózában: 
- Mit kerüli, mit forgati az én házam táját?
- Azt kerülöm, azt forgatom, a kend háza táját,
adja nekem feleségül a legszebbik lányát.
Szabó Sándorné Dallos Katalin (70 éves), 1990 Gyűjtötte: Várnai Ferenc
Megjelent: Nagyhetény de be van kerítve – 70 hosszúhetényi népdal, Pécs, 1991