Az elnevezés a változó évkezdetre utal, a középkorban az esztendő hazánkban december 25-vel kezdődött.  Szűz Mária Isten Anyja ünnepe, emlékezés arra a napra, amikor Jézus a nevét kapta.
a polgári év kezdőnapja, a béke világnapja
Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
Ha újévkor csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, szeles esztendő várható, ha hideg északi szél fúj, zord idő ígérkezik, ha olvad, sok szőlő terem, ha süt a nap, jó esztendő várható. 
Újév napján első látogatónak férfit vártak, mert úgy hitték, hogy az hoz szerencsét.
Ami az év első napján történik, az év során újra megismétlődik. Disznóhúst kell enni, mert az előre túrja a szerencsét, a baromfi meg elkaparná, hátrakaparná, ezért szigorúan tiltott.  mert az előre túrja a szerencsét, a baromfi meg elkaparná, hátrakaparná, ezért szigorúan tiltott. Szemes termények (lencse, rizs, köles), apró magvak fogyasztása gazdagságot, pénzbőséget hozhatnak a következő esztendőben.
Szokások, hagyományok, köszöntők:
Liptódon a komaság-Gevaterschaft újévi ajándékozási szokását - amelyben  a keresztszülők   ajándékot vittek keresztgyermeküknek, -  Hoffmann József: Adalékok Liptód Történetéhez-Hagyományok, szokások Liptódon könyvében írta le: „Az ajándékot szépen hímzett batyuba csomagolva vitték felváltva. Újévkor az egyik komához mentek ők, aztán húsvétkor viszonozták a látogatást. Az ajándéka a régebbi időkről szokásos mézeskalács, sütemény volt. A fiúknak újévkor  csikóformájú,  húsvétkor nyúlformájú mézeskalács süteményt, a lányoknak mindkét alkalommal szép mézeskalács babát ajándékoztak több másféle szép csomagolású mézes süteménnyel. Húsvétkor még szép festett tojást is kaptak hozzá. A mézeskalácsos Bólyról szokott jönni 1-2 héttel az ünnepek előtt.” 

Válogatás  újévi köszöntőkből:

BOLDOG ÚJ  ÉVET!
   Magyar népköltés
Kicsi vagyok, székre állok,
onnét egy nagyot kiáltok,
hogy mindnyájan meghalljátok:
Boldog új évet kívánok!

Bort, búzát, békességet,
Fát, füvet, feleséget,
Diót, disznót derelyét,
Pénzt, paripát, pecsenyét,
Ebben az új esztendőben!

Adjon Isten bort, búzát, békességet, holtunk után örök üdvösséget.
Engedje az Isten, hogy több új esztendőt is megérhessünk erőben, egészségben.
Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Magyar népdalok (Ortutay Gyula, Katona Imre, 1970)
Köszöntők, ünnepi dalok – Ormánság (Baranya)
  Új esztendő, vígságszerző
  Most kezd újulni.
  Újulása víg örömet
  Szokott hirdetni.
 
  Hirdeti már a Messiást
  Eljöttnek lenni.
  Légyetek a nagy Istennek
  Igaz hívei!

  Alsó kék ég, felső kék ég,
  Dicsérd uradat;
  Urad áldjad, menny, föld, tenger,
  Te megtartódat!

  Megtartódnak, táplálódnak
Mondj hozsannákat.
Hozsánna néked, Úr Jézus,
Mondj jónapokat!

Áldott Jézus, dicső Krisztus,
Kedvezz népednek!
Bor-, búzával, bő terméssel
Látogasd őket!

Légyen, mint a Noé galambja,
Mert megszűnt az özönvíz habja,
Nyugvást lele a bárkába,
Zöld ágat hoza szájába.

Mi is hát e rigmusokkal
Beköszöntünk az új esztendőnek estéjén.
Ámen

Újesztendő, vígságszerző (újévi köszöntő)
  (Szabó Sándor (69 éves), 1990; gyűjtötte: Dr. Várnai Ferenc népzenekutató)
  Megjelent: Nagyhetény de be van kerítve – 70 hosszúhetényi népdal, Pécs, 1991
Új esztendő vígságszerző
Most kezd újulni
Újulását vígörömmel fogjuk hirdetni.
Hirdeti már a Messiás, hogy el fog jönni.
Alsó szépség, felső kék ég, dicsérd uradat!
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Boldog új évet kívánok!

Újévi köszöntő  - Lenkey István gyűjtése, Mohács/Szőlőhegy 1995
Boldog új esztendőt adjon a jó Isten,
örömet és áldást mindnyájunknak itten,
akik csak itt laknak,
ebben a házban,
jussanak teljes boldogságra.
Csirke, liba, réce
legyen nagy sereggel, jusson ki a jóból
reggel, délben este.
Amit csak kívánunk
teljesüljön bőven,
éljenek vígan ez 
új esztendőben.
Hegyibeszédesek Baráti Társasága

Válogatás az ünnep jellegzetes ételeiből
  (régi receptek alapján):
  
   Rétesek
   - "Kőtt (kelt)rétes: 1 liter tejet 6 dkg élesztővel, cukor és só hozzáadásával felfuttatunk. Annyi lisztet adunk hozzá, hogy erősebb tészta legyen, mint a fánké. Langyos zsírral (1 kanál) hólyagosra kiverjük, jól megkelesztjük. Egy abroszt erősen belisztezünk 1*1 méteres részen. Erre borítjuk és húzzuk ki a tésztát. Olvasztott zsírral megkenjük és a tölteléket rákenjük. Töltelék lehet: mák, dió, mogyoró vagy meggy. Az abrosszal ráhajtogatjuk a tésztát a töltelékre. Ha üresen hagyjuk és a zsírozott részt csak porcukorral hintjük be, majd feltekerjük és kisütjük - ez az igazi kőt rétes régiesen. (Nem kell túl vékonyra húzni a tésztát a megtöltés előtt, mert akkor nem lehet olyan puha részt harapni belőle evéskor.)"
   Tömös Mihó László, Kemse 

„Fődtepsiben” (cserépedényben) sült rétes: " A megtöltött rétest a cserépedénybe helyezzük, az edény közepén kezdve a tekergetést. Így kerek kígyókban sül ki. Ami megmarad, átmelegítve ismét friss zamatú lesz."
    Tömös Mihó László, Kemse 

Rétes – (Strudel): "Veszünk 1 kg lisztet, 1 tojást, langyos vízbe kis sót teszünk, és 4 kanál étolaj hozzáadásával lágy tésztát készítünk. Fél órás pihenés után nyújtjuk, meglocsoljuk olvasztott zsírral és beletekerjük a tölteléket. Töltalék: 1 kg túró, 1 vaníliás cukor, 1 egész citrom (leve és héja is), 4 egész tojás, ízlés szerint cukor, 20 dkg mazsola. Felverjük a 4 tojás fehérjét, 15 dkg cukrot adunk hozzá, belekeverjük a túrót, vaníliát, belereszeljük a citromot, beletesszük a levét is, majd végül hozzáadjuk a tojássárgáját. 
   Zsifkovics Józsefné, Nagynyárád

Nagymamáink konyhájából
   Nagymama tökös-mákos „kőtrétese” : "40 dkg lszt, 1 pohár tejföl, 1 tojás, 2 dkg élesztő, 5 evőkanál tejből rétestésztát készítünk, majd 10 dkg lisztet elkeverünk 8 dkg zsírral. A kinyújtott tésztára kenjük és mint a kalácsot feltekerjük. 6 részre osztjuk és fél órát pihentatjük. Töltelék: 1 kg gyalult sütőtök, 10 dkg porcukor, citromhéj, fahéj, tört szegfűszeg, 10 dkg darált mák, 10 dkg porcukor, 3 dkg morzsa, 3-4 dkg mazsola. A kinyújtott tésztára a tököt, utána a mákot rátesszük, feltekerjük és megsütjük.
Kollár Sándorné, Pécsvárad