Gergely, (I.) Nagy Szent Gergely pápa (509-604),
„Sziklához láncolt Gergely” napja
Ünneplését 830-ban IV. Gergely pápa rendelte el, aki I. (Nagy) Gergely pápát „az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette.”
Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
Megrázhatja még szakállát Gergely – még havazhat e napon.
Gergely-napi szél, Szent Györgyig (április 24.) él.
Gergely napja vagyon, átlépünk a fagyon.
Gergely napján pendül meg a kapa – a mezőgazdasági munkák kezdő napjának tartották; „alkalmas a búza, a rozs, hüvelyesek, és a palántának való mag földbe tételére.”
Szokások, hagyományok, köszöntők:
Gergely a középkorban az iskolák és diákok kedvelt patrónusa volt. Napja egykor az iskola téli időszakát befejező jelmezes adománygyűjtő (a kántortanító járandóságát összegyűjtő), tavaszváró ünnep volt, tavaszköszöntő szokással.
„A gergelyjárásban szereplők a katonai toborzás mintájára különféle katonai rangokat viseltek, és Szent Gergely vitézeinek nevezték magukat. Néhol a püspököt is megszemélyesítették. Ünnepélyes öltözetük jellemző darabjai voltak a papírból készült csúcsos süveg, a katonacsákó szalagokkal és a fakard. Kosarat, nyársat, zsákot vittek az adományok számára.”
Tátrai Zsuzsanna-Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások,1997
A gergelyjárás, az iskolai életet bemutató, a tanultakról számot adó, iskolába hívogató szokása, a Gergely-napi ünnepségek dramatikus játékai a Dunántúlon sokáig fennmaradtak; a tanítók és iskolások az adománygyűjtő énekeket, színjátékokat emlékeztetőül gondosan leírták, így maradt fenn a gergelyjárás legismertebb éneke is:
Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján,
Régi szokás szerint menjünk Isten szerint iskolába.
Lám a madarak is, hogy szaporodjanak, majd eljönnek,
A szép kikeletkor sok szép énekszóval zengedeznek…
Ünnepnap jellegzetes étele – a gergelyjárásidézett részlete alapján! -a pogácsa.
„Ha pedig szereted a molnár pogácsát,
Köztünk effélének nem látod szűk voltát,
Ámbár Könnyes szemmel kóstolod a savát,
Mert nem vajjal gyúrták ennek a tésztáját!
Nagymamáink konyhájából:
Nagymama töpörtyűs pogácsája
A lejegyzés ideje: az 1970-es évek eleje.
Hozzávalók:
30 dkg töpörtyű, 50 dkg liszt, 1 dkg élesztő, 1 dl tej, kis cukor, 1 tojás, 1 kanál tejföl, 2 dkg só
A töpörtyűt megdaráljuk. A langyos, cukros tejben az élesztőt felfuttatjuk, majd a többi hozzávalóval összekeverjük és kinyújtjuk. A megdarált töpörtyűt a tésztán egyenletesen elhelyezzük, majd négyrét hajtjuk. Fél órát pihentetjük, kinyújtjuk, ismét négyrét hajtjuk. Még háromszor kinyújtjuk, hajtogatjuk, közben fél-fél órát pihentetjük. Végül a 2 cm vastagságúra kinyújtott tészta felületét tojás sárgájával megkenjük, késsel mintegy 5 mm mélyen rácsszerűen bevagdossuk. 3-5 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, a tepsiben még kicsit állni hagyjuk, majd forró sütőben megsütjük.
Az Európai Bizottság 2013-ban a „hagyományos különleges termékek” listájára felvette a magyar tepertős pogácsát, amely az első magyar termék, amely hasonló védelem alatt áll Európában.
Ezek a harmadik csoportba tartozó termékek összetételükben, vagy az előállítás módjában hagyományosak, mert legalább egy nemzedék óta jelen vannak, és ezért tradicionálisnak tekinthetők.