Események

Gergely, (I.) Nagy Szent Gergely pápa (509-604), „Sziklához láncolt Gergely” napja
Ünneplését 830-ban IV. Gergely pápa rendelte el, aki I. (Nagy) Gergely pápát „az iskolák alapítóját, a gregorián éneklés megteremtőjét az iskolák patrónusává tette.”
   Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
    Megrázhatja még szakállát Gergely – még havazhat e napon.
    Gergely-napi szél, Szent Györgyig (április 24.) él. 
    Gergely napja vagyon, átlépünk a fagyon.
Gergely napján pendül meg a kapa – a mezőgazdasági munkák kezdő napjának tartották; „alkalmas a búza, a rozs, hüvelyesek, és a palántának való mag földbe tételére.”
Szokások, hagyományok, köszöntők:
Gergely a középkorban az iskolák és diákok kedvelt patrónusa volt. Napja egykor az iskola téli időszakát befejező jelmezes adománygyűjtő (a kántortanító járandóságát összegyűjtő), tavaszváró ünnep volt, tavaszköszöntő szokással. 
„A gergelyjárásban szereplők a katonai toborzás mintájára különféle katonai rangokat viseltek, és Szent Gergely vitézeinek nevezték magukat. Néhol a püspököt is megszemélyesítették. Ünnepélyes öltözetük jellemző darabjai voltak a papírból készült csúcsos süveg, a katonacsákó szalagokkal és a fakard. Kosarat, nyársat, zsákot vittek az adományok számára.”
Tátrai Zsuzsanna-Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások,1997
A gergelyjárás, az iskolai életet bemutató, a tanultakról számot adó, iskolába hívogató szokása, a Gergely-napi ünnepségek dramatikus játékai a Dunántúlon sokáig fennmaradtak; a tanítók és iskolások az adománygyűjtő énekeket, színjátékokat emlékeztetőül gondosan leírták, így maradt fenn a gergelyjárás legismertebb éneke is:
    Szent Gergely doktornak, híres tanítónknak az ő napján,
    Régi szokás szerint menjünk Isten szerint iskolába.
    Lám a madarak is, hogy szaporodjanak, majd eljönnek,
    A szép kikeletkor sok szép énekszóval zengedeznek…
  Ünnepnap jellegzetes étele – a gergelyjárásidézett  részlete alapján! -a pogácsa.
   „Ha pedig szereted a molnár pogácsát, 
   Köztünk effélének nem látod szűk voltát,
   Ámbár Könnyes szemmel kóstolod a savát,
   Mert nem vajjal gyúrták ennek a tésztáját!
  Nagymamáink konyhájából:
   Nagymama töpörtyűs pogácsája 
A lejegyzés ideje: az 1970-es évek eleje.
Hozzávalók:
30 dkg töpörtyű, 50 dkg liszt, 1 dkg élesztő, 1 dl tej, kis cukor, 1 tojás, 1 kanál tejföl, 2 dkg só  
A töpörtyűt megdaráljuk.  A langyos, cukros tejben az élesztőt felfuttatjuk, majd a többi hozzávalóval összekeverjük és kinyújtjuk. A megdarált töpörtyűt a tésztán egyenletesen elhelyezzük, majd négyrét hajtjuk. Fél órát pihentetjük, kinyújtjuk, ismét négyrét hajtjuk. Még háromszor kinyújtjuk, hajtogatjuk, közben fél-fél órát pihentetjük. Végül a 2 cm vastagságúra kinyújtott tészta felületét tojás sárgájával megkenjük, késsel mintegy 5 mm mélyen rácsszerűen bevagdossuk. 3-5 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, a tepsiben még kicsit állni hagyjuk, majd forró sütőben megsütjük.
Az Európai Bizottság 2013-ban  a „hagyományos különleges termékek” listájára felvette a magyar tepertős pogácsát, amely az első magyar termék, amely hasonló védelem alatt áll Európában. 
Ezek a harmadik csoportba tartozó termékek összetételükben, vagy az előállítás módjában hagyományosak, mert legalább egy nemzedék óta jelen vannak, és ezért tradicionálisnak tekinthetők. 

A Dél-Dunántúli Falusi Turizmus Klaszter kialakítása (DDOP-2.1.3/A-10-2010-0009 projekt) az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Kedvezményezett: Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség (7625 Pécs, Vince u. 9/2)

Az Egyesület működési költségeinek támogatói

a NEA-TF-15-M-0295, NEA-NO-16-M-0320 illetve a NEA-NO-16-SZ-0368 azonosító számú pályázatokban: