Események

Anna napja - Szűz Mária anyjának emlékünnepe

Népi megfigyelések, hiedelmek, legendák:
Szent Anna napján „szakad meg a kender töve”, 
a kendernyüvés, a legnehezebb nyári munka kezdőnapja volt.
   Anna  esője  hizlalja a kukoricát.  Anna esője jó a kukoricának. 
Szent Anna Szűz Mária anyja, a legnépszerűbb szentek egyike, középkori templomaink tekintélyes részének védőszentje, a középkori művészetek, legendák, népénekek, archaikus népi imádságok egyik legkedveltebb alakja. Az asszonyok, gazdasszonyok, különös tiszteletben tartották, védőszentjüknek a keddi napot szentelték, és Kedd asszonya néven emlegették.  
Védőszentjüknek tartották még a bányászok, szabók, asztalosok, szövőmunkások, seprűkötők, mindazok, akiknek a munkája a gazdasszonysággal összefüggött.
Legendájában előfordul a zöld ág szimbólum, személyéhez jámbor képzetek fűződtek, újévi, lakodalmi köszöntők említik nevét, védekező, bajelhárító archaikus és ráolvasó imádságokban hozzá fohászkodtak, gyermekáldásért hozzá könyörögtek.
  Ég szülte Földet

  Ég szülte Földet
  Föld szülte fát,
  Fa szülte ágát,
  Ága szülte bimbaját
  Bimbaja szülte virágját,
  Virágja szülte Szent Annát,
  Szent Anna szülte Máriát,
  Mária szülte Krisztus Urunkat a világ megváltóját.

  Bucsuszentlászló (Zala m.) 1971
Megjelent: Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lőtőt lépék
  Archaikus népi imádságok, 1976

A Dél-Dunántúli Falusi Turizmus Klaszter kialakítása (DDOP-2.1.3/A-10-2010-0009 projekt) az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Kedvezményezett: Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség (7625 Pécs, Vince u. 9/2)

Az Egyesület működési költségeinek támogatói

a NEA-TF-15-M-0295, NEA-NO-16-M-0320 illetve a NEA-NO-16-SZ-0368 azonosító számú pályázatokban: